Könyvtár
A Csete Balázs Középiskola könyvtára közel 20 éves múltra tekint vissza. Iskolánkban jelenleg két helyen működik a könyvtár.
Olvasótermünkbe mindazokat a diákokat és tanárokat várjuk, akik nyugodt körülmények között szeretnének az olvasásban elmélyülni. Itt találhatóak a szépirodalmi művek. Az olvasásfejlesztésben közreműködik a könyvtárhasználat már a 9. évfolyamtól. A kötelező és ajánlott irodalom nagy példányszámban áll a tanulók rendelkezésére.
A konferencia-könyvtárteremben lexikonok, enciklopédiák, szótárak találhatók. Itt összesen 3000 könyv várja az olvasni vágyókat.
Az iskola könyvtári állománya 10700 darab.
A könyvtár alkalmazkodik a 21. század elvárásaihoz, ezért a diákoknak 6 számítógép áll rendelkezésre, hogy szünetekben tudjanak internetezni, anyagokat gyűjteni. A konferencia-könyvtárban a tanulók rendelkezésére áll egy fénymásoló gép, melyet kedvező áron tudnak használni. Itt található még egy tanári számítógép és projektor is, mely a tanórákat segíti, hogy a diákoknak színesebbé tegyük a tananyagot.
Iskolánkban a könyvtár használat ingyenes.
Szolgáltatások:
- Egyéni és csoportos helyben használat
- Könyvtári állomány kölcsönzése
- Könyvtárhasználati órák szervezése, megtartása
- Tanórán kívüli versenyek helyszíne
Nyitvatartás:
- Hétfő: 7.30-15.30
- Kedd: 7.30-15.30
- Szerda: 7.30-15.30
- Csütörtök: 7.30-15.30
- Péntek: 7.30-14.00
Könyvtári óra
A könyvtár könyvek és más információhordozók gyűjtőhelye. Azért jött létre, hogy összegyűjtse, megőrizze, és a használók számára rendelkezésre bocsássa az információhordozókat és a bennük tárolt ismereteket.
1. Tapasztalatszerzés és olvasás
Nem szükséges mindent közvetlenül látnunk, tapasztalnunk ahhoz, hogy megismerjük a világ dolgait és jelenségeit.
Beszélgetéssel, mások meghallgatásával, képek nézegetésével, olvasással is bővíthetjük világképünket, ismereteinket, és mi is ugyanúgy át tudjuk adni másoknak a tudásunkat.
A műveltség vagy a kultúra alapja a világ megismerése. Eszköze a tapasztalatszerzés, illetve mások tapasztalatainak a megismerése szóban vagy írásban: a beszélgetés, az írott beszéd, vagyis valamilyen szöveg olvasása vagy a más forrásból való informálódás által. A könyvek, a rádió, a televízió és más hírközlő eszközök bővítik a világ megismerésének eszközeit térben és időben. Képet alkothatunk általuk a tőlünk távol eső, valójában sohasem látott dolgokról és eseményekről, úgy, mintha magunk éltük volna át. Elképzelhetjük segítségükkel a régmúlt eseményeit, s előrevetíthetjük a végtelen jövőt.
2. Hogyan válhatsz olvasó emberré?
„A könyvek néma társalkodók” – mondták az ókori bölcsek. Aki olvas, mindig kérdez, s a választ a könyvekben keresi. A könyv írója pedig válaszol, vagy ő tehet fel további kérdéseket. Valóságos párbeszéd alakul így ki az író és az olvasó között. Ebben a „társalgásban” az olvasó a gondolataival vesz részt.
„A könyvben nem is az az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle. Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot…” (Kosztolányi Dezső)
Az olvasó ember – gondolkodó ember. Gondolkodni pedig annyi, mint kételkedni, megbizonyosodni, újra kérdezni, véleményt formálni. Ez a kíváncsiság, az örökös érdeklődés az olvasó ember legfontosabb tulajdonsága.
Egész életre szóló útravaló az olvasás képessége. Eszköz a tanulásban, az önművelésben, az értékes kikapcsolódásban, de még a kapcsolatteremtésben is.
Aki olvas, soha sincs egyedül, hiszen tanúja és részese, sőt újrateremtője az emberiség kulturális örökségének.
Az olvasó ember egyszerre több könyvet is forgat, ha valami nagyon érdekli, vagy valamit meg kell oldania.
Ezért gyűjti a könyveket, vagy … ezért jár könyvtárba!
Forrás:
Könyves-Tóth Lilla: Információ, Könyv, Könyvtár
Olvasmányaink csoportosítása
1. A mese, a monda, az elbeszélés, a regény, a vers, a verses mese és a színpadra íródott mű (dráma) összefoglaló neve: szépirodalom.
A szépirodalmi könyvek művészi alkotások. Írójuk úgy mutatja meg a világ dolgait és jelenségeit, az embert, az emberi kapcsolatokat, ahogyan az alkotás pillanatában látja. Ábrázolását személyes élményekkel gazdagítja, s ez által könnyen teremt kapcsolatot olvasójával. Egyéni hangvételével olvasóközönségét is aktivitásra, véleményalkotásra, állásfoglalásra készteti.
Ezeket a műveket szabadidőnkben, gyakran a pihenés, a kikapcsolódás szándékával olvassuk, általában folyamatosan, elejétől a végéig. Sokszor egészen elmerülünk a világukban, és képzeletünkben belehelyezkedünk a szereplők környezetébe és lelkivilágába; azonosulunk vágyaikkal és érzelmeikkel.
2. Ismeretközlő – vagy szakirodalom
Az ismeretterjesztő irodalom hitelesen és valósághűen írja le tárgyát. Szerzője a tudományág avatott művelője. Célja az olvasó tájékoztatása, ismereteinek bővítése, további olvasmányokra serkentése. Szélesíti a látókört, adott esetben részletező ismeretekkel is szolgál.
Érdeklődésünk kielégítésében, hobbijaink művelésében, iskolai feladataink vagy egyéni problémáink megoldásában segíthetnek, sőt akár praktikus tanácsokkal is szolgálhatnak.
Nem oldalról oldalra, inkább csak tallózva, válogatva lapozgatunk bennük, megkeresve a minket érdeklő, számunkra fontos részleteket Gyakran eltöprengünk az olvasottakon, vissza- és előrelapozunk, esetleg jegyzeteket is készítünk magunknak.
Ahogy gyarapodnak egy-egy témáról az ismereteink, annál könnyebben értjük meg a hozzájuk kapcsolódó újabb olvasmányokat.
Ismeretrendszerünk olyan, mint egy rugalmas, laza szövésű háló. Az új információk mindig keresik a már meglévők között azt az alapot, amelyhez kapcsolódhatnak. A háló üres helyei fokozatosan feltöltődnek. Az új ismereteket eleinte kritikusan fogadjuk, összemérjük az előzőekkel, majd az elavultakat újakkal cseréljük fel.
Mindennapjainkban együtt vannak jelen a szépirodalmi és az ismeretterjesztő, szakirodalmi olvasmányok. Sokszor felváltva forgatjuk őket.
3. Sorozatok
A szép- és az ismeretközlő irodalom rokon témájú alkotásai gyakran hasonló méretben, terjedelemben és kötésben, ún. sorozatban jelennek meg. Gyakran feltűnően kiemelt sorozatcímmel, sokszor azonos jellel (emblémával) is felhívják magukra a figyelmet.
4. Sajtótermékek
A napilapok, a hetilapok és a folyóiratok meghatározott időnként rendszeresen megjelenő sajtótermékek. Az újságok hírei, szépirodalmi közleményei, tudományos információi frissebbek, naprakészebbek, mint amit akár a legújabban megjelenő könyvek is nyújtani tudnak.
Míg a könyvek inkább megérlelt összegzést adnak, addig a sajtó a legfrissebb hírekkel, információkkal, a legújabb tudományos eredményekkel szolgálja az érdeklődőket.
A rendszeres olvasók a könyvet és a sajtóterméket párhuzamosan olvassák, azonban az újságokban ők is gyakran csak tallózgatnak, gyors, áttekintő olvasással keresik az őket érdekelt részleteket. Sokszor így akad meg a szemük sok olyan érdekességen vagy fontos információn, amivel egyébként esetleg nem találkoznának.
A könyvtárakban a fontosabb lapok, folyóiratok évfolyamait bekötve tárolják és hasonlóan a könyvekhez az olvasók rendelkezésére bocsátják.
5. Kézikönyvek
Vannak olyan könyvek, amelyeket gyakran nem önmagukban, hanem más könyvek tanulmányozása közben használunk, a szöveg jobb megértése érdekében. Soha nem olvasunk el az elejétől a végéig őket, mindig csak egy éppen fontos részletükre vagyunk kíváncsiak. Ezt azonban nagyon gyorsan meg kell találnunk.
Ilyenkor a gyors, áttekintő vagy tallózó, válogató, lényegkiemelő olvasás vezet a célhoz. Ezért mondjuk, hogy nem olvassuk, hanem módszeresen használjuk ezeket a könyveket. Ábécés szerkezet vagy áttekinthető ábécés mutatók segítik bennük a gyors eligazodást.
Ezek a könyvek a szótárak, a lexikonok és az enciklopédiák. Összefoglaló nevük: kézikönyvek vagy segédkönyvek.
A könyvtárban külön csoportban, a kézikönyvtárban találhatók meg.
Nevük is mutatja, hogy jó volna, ha mindig kéznél lennének.
Épp ezért nem kölcsönözhetők, hogy mindenki, akinek szüksége van segítségre, megtalálja őket itt, a polcokon.
Hogyan olvassunk?
1. Feljegyzések a könyvben…?
Az olvasó tehát kapcsolatba kerül a szerzővel. Beszélget, vitatkozik vele gondolatban, kritizálja, sőt tovább is gondolhatja állításait. Óhatatlan, hogy ilyenkor az ember megkívánja aláhúzni, kijelölni a szóban forgó részeket; írásban is rögzíteni a csendes vita eredményét és továbbvivő ötleteit.
Saját könyvedben megteheted, hogy a lap szélén vagy alján, a hátsó borító üres előzéklapjain puha ceruzával jegyzeteket, kis emlékeztetőket készítesz, könyvtári könyvekben viszont tilos! A könyvtári könyv köztulajdon, rajtad kívül még sokan olvassák.
2. Tanács:
Amikor elkezdesz olvasni egy könyvet, tegyél bele egy hosszú, üres papírcsíkot, ún. „kutyafület”. Ha ez kéznél van olvasás közben, ráírhatod gondolataidat, kérdéseidet, a megfelelő oldalszámokat, melyekre még szükséged lehet.
Így bármikor visszakeresheted a neked tetsző gondolatokat.
3. Olvasónapló
Az olvasmányaidról szóló feljegyzéseket össze is gyűjtheted, ha folyamatosan egyetlen füzetet, jegyzettömböt vezetsz róluk. Több hónapra, több évre is visszatekinthetsz majd ebben nem csak olvasmányaidra, hanem az általuk felkeltett gondolataidra, problémáidra is. Hasznos legalább egy rövid emlékeztetőt írni minden egyes könyvről, amit olvastál.
A szerző, a cím, esetleg a kiadás évszámának rögzítése egyetlen sorban elfér. Ezt követheti egy rövid tatalmi leírás, esetleg a szereplők felsorakoztatása, egy-egy érdekes helyzet, kaland leírása, lerajzolása. Egy-egy szép gondolatot, idézetet akár szó szerint is ki lehet jegyezni.
4. Olvasási terv
Felírhatod a füzetbe azoknak a könyveknek a szerzőjét és címét is, amelyeket ajánlottak neked, és még nem tudtad megszerezni, vagy csak később akarod elolvasni.
Olvasónapló felépítése:
A könyvet ekkor olvastam:…
Szerző:…
Cím:…
Kiadás éve:…
Rövid tartalom:…
Jegyzetek:…
Mi az információ?
A számunkra új adat, hír, ismeret vagy tudnivaló. Az információ megjelenhet könyvben, vagy más nyomdatermékben, hang- vagy videokazettán, CD-n, vagy számítógépes mágneslemezen.
Az információ megjelenési formáinak összefoglaló neve: információhordozó.
A könyvtár célja, hogy az információkat, vagyis a könyveket és más információhordozókat a használók és az olvasók rendelkezésére bocsássa. Ezért olyan áttekinthető rendben helyezi el őket, hogy bármit pillanatok alatt meg lehessen találni.
A könyvek rendje
A különféle témájú könyvek kisebb-nagyobb csoportokban más és más helyen találhatók. A könyvek elhelyezésének meghatározott rendje van, amelyben minden könyvnek megvan a saját helye.
A könyvtári könyvek szakadatlan körforgást járnak be a polctól az olvasóig és vissza. Kikölcsönzik és visszahozzák őket. A könyveknek pedig mindig a saját helyükre kell visszakerülniük, különben legközelebb hiába keresik az olvasók. A könyvek tartalmuk, témájuk szerint sorakoznak a polcokon, az egyes témacsoporton belül pedig ábécés rendet találunk.
A könyvtárban található könyveket két nagy csoportba soroljuk.
Szépirodalom elnevezéssel az olvasmányos műveket jelöljük, melyeket elejétől a végéig elolvasunk. (Erről bővebben olvashattál már az „Olvasmányaink két nagy csoportja” címszó alatt.) Ezeket a könyveket betűrend szerinti elrendezésben találod a polcokon besorolva – általában a szerző neve szerint.
A könyvtári ábécé a nemzetközi ábécére épül. Nem tartalmazza a magyar ábécé összes betűjét, a hosszú magánhangzókat és a két- és többjegyű mássalhangzókat, de az „ö” az „ü” és az „sz” betűt kivételnek tekinti.
A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, Q, R, S, (Sz), T, U, Ü, V, W, X, Y, Z
Az ismeretterjesztő- vagy szakirodalmi könyveket témájuk szerint csoportosítjuk, és szakjelzetük (az Egyetemes Tizedes Osztályozás szabályai – rövidített nevén ETO – szerint) rendezzük.
Ez egy háromjegyű szám, amit a könyv gerincén és a címlap tetején is megtalálsz. Ezek a számok különböző osztályokat jelölnek.
Az első számjegy jelöli a főosztályt.
Összesen 9 főosztály létezik, ezek a következők:
0 – Általános művek
1 – Filozófia, pszichológia
2 – Vallás, mítológia
3 – Társadalomtudományok (pl. jog, közgazdaságtan, tanítás-módszertan… stb.)
4 – (betöltetlen főosztály)
5 – Természettudományok (matematika, fizika, kémia, csillagászat, biológia… stb)
6 – Alkalmazott tudományok – Egészségügy – Technika
7 – Művészetek
8 – Nyelvészet, Irodalom
9 – Földrajz, Történelem
A középső számjegy az osztályt jelenti, míg az utolsó az alosztályt, amik a témakör további részletesebb leírását, pontosítását segítik.
Figyelj csak!
Pl. az 592-vel jelölt könyv első számjegye, az 5-ös a Természettudományi főosztályt jelöli, az azt követő 9-es az azon belül található „Állattan”, s a végződéssel, a 2-sel ez a szakjelzet arra utal, hogy az 592-es szakjelzet alatt az állatok viselkedésével kapcsolatos könyvekkel találkozhatunk.
Mire való a szabadpolc?
Az önkiszolgáló élelmiszerboltban rövid szemlélődés után gyorsan megtalálod a pékárut, a tejterméket, a húsfélét, az üdítőt, az édességet, a zöldségfélét. A könyvtárban is nyitott polcokon sorakoznak a könyvek. Ezért szabadpolcos a könyvtár.
ETO
ETO-RÓL
Könyvtárunk a következő EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS (ETO) alapján kialakított raktári jelzeteket használja az ismeretközlő irodalom rendszerezésére
000 Általános művek
030 Általános lexikonok
090 Könyvritkaságok
100 Bölcselet, filozófia
150 Pszichológia
200 Vallás
220 Biblia
280 Keresztény vallás
290 Nem keresztény vallások
292 Mitológia, görög-római vallás
300 Társadalomtudomány
310 Statisztika
320 Politika
355 Hadtudomány
370 Neveléslélektan
371 Didaktika
390 Néprajz
391 Népviseletek
395 Illemtan
398 Folklór, legendák, ünnepi szokások
500 Természettudomány
502 Környezetvédelem
510 Matematika
520 Csillagászat
530 Fizika
540 Kémia
550 Földtan, geológia
560 Őslénytan
570 Biológia
580 Növénytan
590 Állattan
600 Alkalmazott tudományok
608 Találmányok
609 Orvostudomány
612 Élettan
613 Egészségügy
614 Balesetvédelem
620 Technika
629 Szárazföldi, vízi, légi járm. Repülés
635 Kertészet
636 Állattenyésztés
640 Háztartás,étkezés, kozmetika
646 Ruházat
681 Számítástechnika
689 Barkácsolás, hajtogatás, díszítési technikák (üvegfestés stb.)
700 Művészet, Sport
720 Építészet
726 Templomok
728 Várak, kastélyok
730 Szobrászat
738 Kerámiaművészet
740 Rajzművészet
745 Iparművészet
750 Festészet
760 Grafika
770 Fényképészet
780 Zene
790 Szórakozás, bábjáték
791 Színházművészet
794 Társasjátékok, sakk, rejtvények
796 Sport
799 Horgászat, vadászat
800 Irodalom- és nyelvtudomány
801 Többnyelvű szótárak
802 Angol nyelv
803 Német nyelv
809 Magyar nyelv
810 Irodalomtudomány
894 Magyar irodalom
900 Földrajz, történelem
908 Honismeret. Magyarország, Budapest, XXI. ker. története
910 Általános földrajz
912 Térképek
914 Európa földrajza
914.39 Magyarország földrajza
915 Ázsia földrajza
916 Afrika földrajza
917 Amerika földrajza
919 Óceánia és a sarkvidékek földrajza
920 Életrajzok
930 Történelemtudomány, Világtörténelem
931 Ókori történelem
940 Európa története. Középkor
940.2 Újabb kori történelem
940.3 Az első világháború története
940.53 A második világháború története
940.55 A második világháború utáni t.
943 Németország története
943.9 Magyarország története
944 Franciaország története
950 Ázsia történelme
970 Amerika történelme
Könyvtár SZMSZ
1. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK
v 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 4.§ (2)/g: a könyvtár SzMSz-e az iskolai SzMSz része
163. § (2) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének szabályait
(3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi
a) a gyűjtőköri szabályzat
b) a könyvtárhasználati szabályzat
c) a könyvtárostanár munkaköri leírása
d) a katalógus szerkesztési szabályzata
e) a tankönyvtári szabályzat
(6) A könyvtár SZMSZ-ét iskolai könyvtári szakértővel véleményeztetni kell.
- 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
- 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai)
- 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (5.§ (2) bek.; 5 § (3) bek.; 55 § (1) bek.
- 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről – módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai)
- A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított -a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről kiadott – szabályzattal kapcsolatos kérdésekről
- A Csete Balázs Gimnázium és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programja
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2. ALAPELVEK
A Csete Balázs Gimnázium és Szakközépiskola könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel.
3. A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK
Neve: Csete Balázs Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola könyvtára
Címe: Budapest, 1215. Csete Balázs u. 6-8.
Létesítésének időpontja: 1996. június
Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó Budapest-Csepel Önkormányzata a költségvetésében gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi és a nevelőtesület javaslatainak meghallgatásával irányítja.
4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
- a munkatársak száma: 1
- a munkatársak besorolása: 1 főhivatású könyvtáros
5. HASZNÁLÓI KÖRE
Pedagógusok, tanulók, az iskola adminisztratív és technikai dolgozói ingyenesen használhatják, állományát kötelesek megóvni.
7. KÖNYVTÁR FELADATAI
- Gyűjteményét folyamatosan feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja;
- Könyvtár-pedagógiai tevékenységével segíti a kulturált könyvtárhasználat elsajátítását;
- Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtár-használatra való felkészítésben;
- Részt vesz az intézmény helyi tantervéhez kapcsolódó könyvtári feladatokban: tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtár használatba, segédeszközök biztosítása;
- Az iskolai oktató-nevelő munka támogatása;
- Az iskola pedagógiai programjához, a korszerű tanításhoz és tanuláshoz szükséges irodalom beszerzése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele, kölcsönzése;
- Az olvasók tájékoztatása a könyvtári dokumentumokról és szolgáltatásokról;
- A tanulók önképzésének, olvasásra és könyvtárhasználatra nevelésének elősegítése;
- A tanulmányi versenyekre készülő tanulók munkájának támogatása;
- Könyvtárhasználati foglalkozások tartása;
- Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása;
- Tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól (pl.:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár)
8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTÓKÖRE, ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKÍTÁSA
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak (ld. 1. sz. melléklet) megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához.
- Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösség véleményét;
- Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját;
- A 2010. szeptember 1-jétől beszerzett dokumentumokat számítógépen is nyilvántartásba veszi. Az iskolai könyvtár meglévő összes dokumentumát 2010. szeptember 1-jétől számítógépen rögzíti. A használt program a Excel;
- Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állomány gyarapítására szánt összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni;
- A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat;
- A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni, az egyedi (címleltár) és az összesített állomány-nyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni. A kurrens periodikumokról ideiglenes állomány-nyilvántartást (cardex) kell vezetni;
- Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált, valamint az elveszett dokumentumokat is.
9. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ELHELYEZLSE, TAGOLÁSA, LETÉTEK
A könyvtár az iskola konferencia termében és a 8-as terembe került elhelyezésre, jól megközelíthető helyen vannak. A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak.
- könyvállomány kézi- és segédkönyvtár,
- kölcsönözhető állomány,
- audiovizuális dokumentumok,
- nevelői kézipéldányok, brosúrák,
- video dokumentumok,
- multimédiás eszközök,
- DC-ROM,
9.1 KÖNYVTÁRBÓL KIHELYZETT LETÉT
Irodalom kabinet, történelmi kabinet, biológia kabinet, nyelvi kabinet, matematika kabinet.
9.2 AZ ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE
A könyvtár 10 700 db dokumentummal rendelkezik, melyek elhelyezése szabadpolcos rendszerben történik. A könyvállomány 20 %-a az iskola szaktermeiben került elhelyezésre, melyről lelőhely-nyilvántartás van vezetve.
9.3 AZ ÁLLOMÁNY TAGOLÓDÁSA
- kézikönyvtár állomány: tárolása a raktári jelzet alapján történik. Ez az állományrész nem kölcsönözhető;
- ismeretterjesztő és szakirodalom: raktározása a tizedes osztályozási rend szerint történik. A tanulóknak szóló ismeretközlő irodalom külön polcon kerül elhelyezésre;
- szépirodalom: a Cutter-táblázat alapján szerzői betűrendbe sorolva találhatók. Mint például: krimik, romantikus regények, életrajzok, történelmi regények, kötelező olvasmányok, versek;
- hivatali segédkönyvek: Elhelyezésük az igazgatói és gazdasági irodában;
- folyóiratok: Elhelyezésük a tanári szobában;
- tankönyvek, oktatási segédletek: Elhelyezésük külön helyiségben (8-as terem), tantárgyanként csoportosítva.
10. KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA
A könyvtár nyitvatartási rendjét úgy szervezi, hogy a tanítási időben, és utána is, lehetőséget adjon a könyvtár használatára. A kölcsönzést „Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása” füzetben vezeti.
- Tájékoztat a dokumentumokról és a könyvtári szolgáltatásokról, eligazítást ad a szükséges ismeretekről, illetve segíti, hogy a szakmai munkaközösségek állandóan tájékozódjanak az új dokumentumokról;
- Alapfeladata a helybenolvasás, a kutatómunka lehetőségének biztosítása;
- Dokumentumok kölcsönzése;
- A könyvtári számítógépeken (6 db), Internet hozzáférésének biztosítása;
- Közvetíti más könyvtárak és információs bázisok szolgáltatásait. (pl.: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár);
- Tájékoztatja az iskolai könyvtárat, illetve a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények és nyilvános könyvtárak szolgáltatásairól;
- v Nyitvatartási idejében az iskola pedagógusainak, dolgozóinak, tanulóinak biztosítja a teljes állomány egyéni és csoportos helyben használatát.
10.1 A KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSA
HÉTFŐ 07.30 – 15.30
KEDD 07.30 – 15.30
SZERDA 07.30 – 15.30
CSÜTÖRTÖK 07.30 – 15.30
PÉNTEK 07.30 – 14.00
10.2 KÖLCSÖNZÉS
- A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzésről a könyvtár nyilvántartást vezet.
- A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az iskolából eltávozó tanuló távozási lapját továbbküldés előtt a könyvtárossal láttamoztatni kell. Az iskolai tanulmányait befejező, érettségiző tanuló is köteles rendezni könyvtári tartozását, amennyiben ezt elmulasztja, az intézmény bírósági végrehajtást indít.
- A könyvtár állományából helybenolvasásra, másolásra van lehetőség a kézikönyvtár kiadványokból.
10.3 KÖLCSÖNZÉSI RENDSZER
- A kölcsönzés nyilvántartása füzetekben (tanulók osztályonként, pedagógusok, nem pedagógus dolgozók) történik, a könyvtárhasználó sajátkezű aláírással ellen jegyzi a kölcsönzés tényét;
- Az elveszett vagy megrongálódott könyvet az olvasónak be kell szereznie, vagy árát meg kell térítenie a napi forgalmi értéken. A befolyt összegért csak könyvet lehet vásárolni.
10.4 “A TARTÓS TANKÖNYV KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA”
A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje a tanulói jogviszony fennállásáig szól
- A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében az 5/1998.MKM rendelet a meghatározó. E szerint tartós, az a tankönyv minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv;
- A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt az iskola vezetősége jóváhagyja;
- A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig;
10.4.1 A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja:
- Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások, amelyeket a szülői munkaközösség jóváhagyásával kerültek beszerzésre.
- Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők.
10.4.2 A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje
- Több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén: legfeljebb hat év.
- Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1 – június 15.
- Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk.
10.4.3 A tartós tankönyv kártérítése
- Egy év után 50% vagy az elvesztett dokumentum pótlása
- Hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít.
- A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg.
- A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.
5. számú melléklet
Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Tankönyvtári Szabályzata
I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
- 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII, törvény módosításáról
- 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
- 10/2006. (III. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról
- Az Oktatási Hivatal az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében, ezen a címen: http://www.tankonyv.info.hu/.
- 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
- 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
- 2003. évi költségvetési módosítás a 2001. XXXVII. Törvényhez
- 2001. XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről
II. A Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:
- Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.
- Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják.
- Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
A kölcsönzés rendje
- a tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
|
NYILATKOZAT
Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:
|
- A diákok tanév befejezése előtt, 2012/2013-as tanévben legkésőbb június 15-ig, az érettségizők június végéig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.
- A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
A tankönyvek nyilvántartása
Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár 2012-2013 tanév néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket.
Évente leltárlistát készít:
- az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
- összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
- összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
- listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
- listát készít a könyvtárban található 25 %-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról (január)
Kártérítés
A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:
- az első év végére legfeljebb 25 %-os
- a második év végére legfeljebb 50 %-os
- a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
- a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.
Módjai:
- ugyanolyan könyv beszerzése
- anyagi kártérítés
Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő.
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:
- az első év végén a tankönyv árának 75 %-át
- a második év végén a tankönyv árának 50 %-át
- a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át
A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.
A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.