Iskolánkról
A Csete Balázs szakgimnázium oktatáspolitikája, tevékenysége, arculata, jövője a múltjából táplálkozik.
A II. világháború első felében a munkásság és a parasztság életkörülményei a háborús konjunktúrában elviselhetőbbek voltak. A változás akkor következett be, amikor Magyarország 1941-ben belépett a háborúba. Az itthon maradt ipari munkásság a hadiüzemekben ugyan talált munkát, de a mezőgazdaságban a kötelező beszolgáltatások igen nagymértékben rontották a parasztság életviszonyát. A háború után igen sok vidéki ember vállalt munkát a fővárosban. Csepelen a Weiss Manfréd gyár biztosított kereseti lehetőséget az itt lakóknak és a vidékről bejáróknak, akik később letelepedtek a kerületben. A háborús károk helyreállítása, a gazdaság újjáépítése új perspektívát nyitott meg az egyszerű munkásemberek számára.
Intézményünk múltja szervesen összefonódik Csepel elmúlt fél évszázadával. Nagy társadalmi igény volt iskolázott emberfőkre. Volt lemaradás bőven! Nagyon sokan tudásban, kultúrában elmaradt munkásember került a gyárba.
A Weiss Manfréd gyárban, 1946-47-ben megindult az általános iskolai képzés a felnőttek részére, ahova tömeges volt a jelentkezés. Kész nagyüzem volt! A tanítás is váltóműszakban történt, alkalmazkodva a dolgozók munkabeosztásához. Hosszú éveken keresztül több ezer ember szerezte meg a továbbtanuláshoz szükséges alapképzést. Az iskola a gyárból kikerülve tovább működött a kerületben. Ez volt iskolánk jogelődje.
1956-ban már a Csepel Vas- és Fémművek néven üzemelő volt Weiss Manfréd gyárban megindult a Gép- és Gyorsíró Iskola, ahol a gyárban dolgozók képzésére létesült iskola igen hamar népszerűvé vált. 1984-ig önálló iskolaként működött két helyen a Jedlik Ányos Gimnázium épületében és a gyárban. 1984-ben átszervezés miatt megszűnt, mint önálló iskola és integrálódott a XX. kerületi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolába, a Csepel Művek területén azonban tagozatként 1989-ig folyt a képzés. A szakma legismertebb szaktekintélyei tanítottak az iskolában a tankönyveket író, szerkesztő Kökény Sándor, aki egy ideig az iskola igazgatója volt, Dr. Kappa György a ma is használt gyorsírási tankönyvek írója.
A társadalmi és gazdasági igény további növekedésével szükségszerűvé vált 1972-ben a középiskolai felnőttoktatás beindítása, ami ugyancsak igen népszerű lett. A demográfiai hullám emelkedésével nagyon sok általános iskolát végzett, de középiskolába fel nem vett fiatal kezdte meg tanulmányait esti, illetve levelező tagozaton. 1986-ban, a fiatalok nagyarányú jelentkezése tette szükségessé, az akkor igen népszerű ifjúsági gimnázium beindítását. Eleinte 3 napos tanítással (még nem nappali, de már nem felnőtt képzési forma), majd nappali, heti ötnapos tanítással adott érettségi bizonyítványt az itt tanuló diákoknak. 1994-től fokozatosan alakult át nappali gimnáziummá.
Csepelen a hosszú évtizedek alatt nagyvonalú becslések szerint is a felnőttképzésben végzettek száma a három iskolatípusban meghaladta a 35.000 főt.
1990 szeptembere új változást hozott azt intézmény életébe. Az általános iskolát végzettek nagy száma miatt a meglévő középiskolák nem tudták fogadni a gyengébb eredményt produkáló gyerekeket. Az akkor még inkább felnőttoktatással foglalkozó iskola beindította a nappali közgazdasági szakközépiskolát és a gép- és gyorsíró szakiskolát 2-2 osztállyal. Az intézmény ekkor vette fel a Felnőttoktatási és Művelődési Tanintézet nevet.
Miután intézményünk alaptevékenységében egyre inkább a nappali képzés dominált, az iskolai diákönkormányzat – a tanulók határozott kérésére – pályázatot írt ki a névadásra. Az iskolavezetés, a tanulói diákönkormányzat és a kerületi önkormányzat közös döntése alapján 1994-ben, az iskola felvette a Csete Balázs Középiskola nevet.